Hartmann József Hajó- és Gépgyára (II.), 1871-1882

Az 1870-es évek elején kialakult gazdasági válság, rossz gabonatermés súlyos következményekkel járt a hajózási társaságokra is és többek között a Hartmann vezette Magyar-Belga Hajóépítő Rt-t is felszámolásra kényszerítette. Hartmann azonban nem akarta elveszíteni hét év munkájának gyümölcsét, s a nehéz körülmények ellenére 1871-ben bérbe vette az újpesti sziget déli csúcsával szemközti területet. Kezdetben csak gőzgépeket, kazánokat szállított, s részt vett a fővárosi vízművek kiépítésével kapcsolatos gépi berendezések gyártásában. 1878-ban, mikor vége szakadt az orosz-török háborúnak, és megszűntek a hajózási akadályok az Al-Dunán, az angyalföldi hajógyártás számára is új korszak kezdődött. A balkáni fejedelemségek, elsősorban Románia elárasztotta megrendelésekkel a már korábbról jól ismert Hartmann hajógyárat. Egy évtized alatt 250 vasuszályt, két luxuskivitelű Duna-tengeri személyhajót és 6 további személyhajót gyártott számukra. A gyár a fentieken kívül orosz, görög és hazai megrendelésre is dolgozott. A hajógépeket főleg külföldről hozatta. A forgótőke hiánya nehezítette a működést ezért 1880-ban megegyezett a Prágai Gépgyár Részvénytársasággal, amely átvette a gyárat, amelyet nem kevés sikerrel továbbra is volt tulajdonosa irányított 1882. végéig.