Menü
Hajóregiszter logó
mégsem
Elfogadom
Sütikezelés beállítása
A hajoregiszter.hu weboldal a kényelmes működés érdekében sütiket használ. Az oldal további használatával hozzájárul a sütik mentéséhez az ön számítógépére.

Balatontavi Gőzhajózási RT, 1888-1926

ikonAdatlap
ikonLajstrom
  • Aktív:
    1888-1926
    Ország:
    HU
    Város:
    Budapest
    1885-ben a Balaton-egylet igazgatósága mozgalmat indít új gőzhajó(k) érdekében
    1887.08.07-én Vaszary Kolos apát elnökletével határozat születik az új Rt. alapításáról

    Az 1887 - 1888-as években a KISFALUDY leállását követően az összeköttetést a zalai és a somogyi partok között Boglár - Réfülöp és Szántód - Tihany között két kompvállalat tartotta fenn, valamint az időközben megalakult 'Stefánia jacht-egylet' hajótulajdonosai, amolyan önkéntes vállalkozás formájában úgy, ahogy, megpróbálták a személyforgalmat lebonyolítani, de ez a megoldás az akkori igényeket már nem elégítette ki. A megoldást csak egy új hajózási vállalat létrehozása jelenthette.
    Az első vállalkozás anyagi eredményei azonban nem nagyon vonzották a vállalkozókat és ez volt az oka annak, hogy az akkori közmunka és közlekedési miniszter, Baross Gábor kezdeményezésére mindössze három tőkecsoport - Eszterházy Mihály és társai, a Cs. kir. Szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság és pannonhalmi főapátság - nyújtotta be igényét egy gőzhajózási vállalat engedélyezése tárgyában.
    Az állam most már határozott feltételekhez kötötte az üzemeltetést, ezzel biztosítva azt, hogy az itteni forgalom hasznos kiegészítője legyen a Dunántúl forgalmának.
    Az egyik legfontosabb feltétel a Siófok - Balatonfüred-i hajóösszeköttetés megteremtése volt, mert ez az útvonal az északi és a déli vidék között teremtette meg a leggyorsabb kapcsolatot.
    A túlnyomórészt arisztokratákból álló és 80 000, - Ft alaptőkével induló 'Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság' az egész Balaton-vidék bekapcsolását tervezte, azt tűzte ki célul, hogy a rendszeres hajózást, mind a személy, mind a teherforgalom területén folyamatosan fenntartja.
    1888. 10.21-én megalakul az új vállalat, a Balatontavi Gőzhajózási Részvény-Társaság (BGRT). 1889 június havára megépítette első hajóját a 'Kelén'-t és júliustól rendszeres járatokat indított. A vállalkozást az állam is segítette, 4000, - Ft-ot utalt ki a Társaságnak.

    „A Balaton új gőzhajóját tegnap délután ½ 2 órakor bocsátották vízre a Sión. (...) A vízrebocsátás érdekes látványa, ― mint az »Egyetértés«-nek írják ― nagy közönséget vonzott a helyszínére, bár a tervezett testületi megjelenések elmaradtak. (...) Az új hajót, amely 15 méterrel hosszabb a »Kisfaludy«-nál.” (A »Kelén« vízrebocsátása. Nemzet, 1889. április 30. 2. old.)

    A „Kelén" balatoni gőzhajó felavatása június második felében ünnepélyesen fog végbemenni. A gőzhajózási társaság, a törvényhatóságok, a budapesti orvosi kör, a sajtó stb. részéről mintegy 150 vendéget fog meghívni, a kiket külön vonaton visz Siófokra. Bizonyára a déli vasút is mindent meg fog tenni a saját érdekét előmozdító vállalat ünnepélyének emeléséhez. A hajó felavatása Siófokon történik, ezután reggeli lesz a hajón, mire ez megkezdi körútját a felső Balatonon. Balaton-Füredre érkezvén a hajó, ott nagy-ebéd lesz, mely után a vendégekkel körutat tesznek az alsó Balatonon, megtekintve Badacsony remek vidékét. A Kelén befejezvén körútját, visszaviszi a budapesti vendégeket Siófokra, a hol a külön vonat fogja várni őket. A rendes forgalom megnyitása a felavatás után lesz. (Zalai Közlöny, XXVIII. évf. 1889. május 25.)

    A rendszeres járatokat Siófok, Almádi és Balatonfüred között június 25-én megkezdte (Vasúti és Közlekedési Közlöny 1890 dec.26.)

    Az 1889-ben vízrebocsátott KELÉN 270 lóerős géppel rendelkezett Sebessége elérte a 18 km-t és óránkénti fogyasztása a 2,5 q-t. A társaság rövidesen új hajót vett: 1890-ben megvette a ROHAN nevű csavargőzöst, a Boglár - Révfülöp - Badacsony közötti közlekedés céljára.
    1890 és 1990 között már világossá vált, hogy ennek a vidéknek gazdasági jelentősége egyre nagyobb lesz és ezért a társaság újabb hajók beszerzését határozta el. Ekkor új részvények kibocsátásával már nemcsak saját erejére támaszkodott, hanem a környező vármegyék, valamint a korábban pályázó Délivasút segítségét is igénybe vette. A vállalat Veszprém, Zala és Somogy megye, valamint a Közlekedési Minisztérium és a Délivasút segítségével tőkéjét 1890-re 80 000, - Ft-ról 140 000, - Ft-ra emelte fel és ez tette lehetővé, hogy rövidesen új hajókat állítson szolgálatba.

    "Az igazgatóság bejelentette, hogy ujabban egy kisebb csavargőzöst bocsátott vízre s tekintettel arra, hogy Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter kilátásba helyezte a 2000 frt szubvenczió , fölemelését valamint Somogy-, Veszprém- és Zalamegyék szintén 3—3000 forint szubvencziót helyeznek kilátásba: az igazgatóság jónak látta két nagyobb gőzös beszerzéséről gondoskodni. A közgyűlés e jelentést helyeslőleg tudomásul vette; majd elfogadta az igazgatóság amaz indítványát, hogy a részvénytőke 80 ezer forintról 120 ezer forintra emeltessék fel." (Zalai Közlöny, 1890. május 24.)

    A KELÉN és a HELKA csavargőzösök beállításával tehát négyre emelkedett a gőzhajók száma, s ennyi hajóval az akkori balatoni forgalom fenntartása zökkenőmentes volt. Nem tévedés, hogy a két új csavargőzös közül az egyik ugyancsak KELÉN nevű, mert a régi KELÉN, - amely a társaság első hajója volt, - időközben a BAROSS nevet vette fel.
    Jogutódok
  • 1888
    1926

    1926

    Gőzüzemű csavaros személyhajó-A/2.

    HELKA Épült 1891 Schönichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár
    L:35,22m D:1,65m MP:80 LE
    JÓKAI Épült 1913 DGT Óbudai Hajógyára
    L:28,90m B:4,80m D:1,75m MP:105 LE
    KELÉN Épült 1891 Schönichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár
    L:35,22m B:5,00m D:1,65m MP:80 LE
    KISFALUDY Épült 1909 Danubius Hajó- és Gépgyár RT.
    D:1,35m MP:100 LE

    Motoros személyhajó-A/3.

    GEA Épült 1916 Stefánia Yacht Egylet Hajóépítő Üzeme (Királyi Magyar Yacht Club
    L:10m B:1,25m