Menü
Hajóregiszter logó
mégsem
Elfogadom
Sütikezelés beállítása
A hajoregiszter.hu weboldal a kényelmes működés érdekében sütiket használ. Az oldal további használatával hozzájárul a sütik mentéséhez az ön számítógépére.

MFTR Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási RT, 1895-1948

ikonAdatlap
ikonLajstrom
  • Aktív:
    1895-1948
    Ország:
    HU
    Város:
    Budapest
    Rövid név:
    MFTR
    Hosszas tárgyalások és előkészítő munka után megszületett az 1894. évi XXXVI. törvényczikk, a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság alakításáról és állami segélyezéséről. Az új hajózási vállalat és az állam viszonyát, a társaság magyar érdekekből adódó kötelezettségeit meghatározó törvény alapján kerülhetett sor a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) alapító közgyűlésére 1895. január 24-én. A vállalatalapítást 10 millió forint alaptőkével ( fele részvény, fele elsőbbségi kötvény ) a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank finanszírozta. A társaság részére a 20 évre kötött államszerződés évi 400.000 forint állami támogatást biztosított.
    A MFTR átvette a MÁV hajóit, fokozatosan megszerezte számos kisebb vállalat - közöttük az 1865-ben alapított Győri Gőzhajózási Társaság - járműveit és gyors ütemben építtetett új hajókat is, főleg Újpesten. A társaság egymás után indította be járatait, tevékenységét rövidesen az egész Dunára és hajózható mellékfolyóira kiterjesztette, komoly konkurenciát támasztva a DDSG-nek.
    A MFTR. hajói 1895 és 1917 között éves átlagban 595 ezer utast és 557 ezer tonna árut szállítottak. 1918-ban 38 személyszállító és 54 áruszállító gőzhajóval, valamit 389 uszállyal és két tankuszállyal rendelkezett. A folyamatos fejlődés az első világháború kitörése után lelassult, majd a vereség következtében megtört. A háborút lezáró békeszerződések feltételei súlyos csapást mértek a vesztes hatalmak hajózási vállalataira, így a MFTR-re is. Jóvátétel címén éppen a legújabb, legjobb egységeit vették el tőle, amelyek - a versenyfeltételeket is súlyosbítva - az utódállamok konkurens hajózási vállalatainak birtokába kerültek.
    Az 1921. június 23-án megkötött Duna-egyezmény kizárta az idegen lobogókat a Száváról, a Temesről és a délvidéki csatornákról. A Duna mellékfolyóinak csak egyes szakaszait nyilvánította nemzetközinek, a többi vizeken a belföldi forgalomban (cabotage) csak az érintett állam hozzájárulásával lehetett részt venni. A Dunát átszelő hét országhatár, a monarchia utódállamainak elzárkózó gazdaságpolitikája, a mezőgazdasági cikkek iránti kereslet tartós csökkenése Nyugat-Európában igen hátrányosan befolyásolta a hajózás forgalmát és feltételeit. A magyar belforgalmat illetőleg szintén romlott a helyzet. A magyar folyami partok hossza, a nemzeti hajózás gazdasági háttere, forgalmának bázisa összezsugorodott. A MFTR és a magyar állam közötti korábbi szerződésben megállapított államsegély az infláció folytán teljesen elértéktelenedett.
    A társaság igyekezett alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. 1926-ban csatlakozott a dunai teherjáratok közös lebonyolítására, a parti berendezések közös használatára és az áruszerzési szolgálat közös ellátására a DDSG és a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság között létrejött együttműködési egyezményhez, amelyhez 1927-ben a Bajor Loyd Hajózási RT. is csatlakozott. A racionalizálási törekvések azonban az 1928-ban kezdődő gazdasági világválság súlyos hatásait nem ellensúlyozhatták. A válság miatt a MFTR egyre súlyosabb pénzügyi helyzetbe került.

    1932-ben az országgyűlés - felismerve, hogy a tömegáruk olcsó szállítására leginkább alkalmas hajózási vállalat, a MFTR. csődbejutása alapvető nemzeti érdekeket sértene - jelentős államsegélyben részesítette a társaságot. Az 1935-1936-ban véghezvitt újabb szanálás eredményeként a MFTR részvények a kincstár és a MÁV tulajdonába kerültek. A hajópark modernizálására átfogó programot indítottak. Az 1930-as évek közepétől a dunai hajózás újra fellendült. A megnövekedett áruszállítási igények ösztönözték a hajópark korszerűsítését, a motoros vontatóállomány növelését is. A gazdasági fellendülés a Ganz hajógyár termelésére is kihatott. Az 1938-ban vízrebocsátott 1200 lóerős SZÉCHENYI, és az 1939-ben megépült BAROSS lapátkerekes vontató volt Európában az első két dízel-elektromos meghajtású hajó.
    A Második Világháború első szakaszában a hadiszállítások kedvezően hatottak a hajózási forgalom fejlődésére. A MFTR hajói 1918 és 1944 között éves átlagban 607 ezer tonna árut és 2.353.000 utast szállítottak. A társaság 1944-ben 38 gőzüzemű és 11 motoros személyszállító hajóval, 32 gőzüzemű és 18 motoros áruszállító hajóval, 252 uszállyal és 18 tankuszállyal rendelkezett.

    Jogelődök
    Jogutódok
  • 1895
    1948

    1948

    Gőzüzemű oldalkerekes személyhajó

    BÁCSKA Épült 1897 DGT Óbudai Hajógyára
    L:57,53m B:13,50m D:1,25m MP:520 LE
    LEÁNYFALU Épült 1913 Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT
    L:61,80m B:15,80m D:1,30m MP:580 LE
    SZENT LÁSZLÓ Épült 1918 MFTR Komáromi Hajóműhely
    L:62,35m B:15,63m D:1,40m MP:580 LE
    SZENT IMRE Épült 1917 Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT
    L:77,40m B:15,313m D:1,75m MP:840 LE
    ZSÓFIA Épült 1914 Dresdener Maschinenfabrik
    L:67,00m B:14,80m D:1,30m MP:800 LE

    Gőzüzemű csavaros személyhajó

    VIII. Épült 1921 Schlick-Nicholson Hajógyár RT
    L:27,18m B:5,20m D:1,50m MP:120 LE
    LIII. Épült 1921 Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT
    L:35,80m D:1,65m MP:260 LE
    I. Épült 1918 Schlick-Nicholson Hajógyár RT
    L:27,18m B:5,20m D:1,50m MP:120 LE
    XXV. Épült 1901 DGT Óbudai Hajógyára
    D:1,51m Disp:38t MP:80 LE
    V. Épült 1920 Schlick-Nicholson Hajógyár RT
    L:27,18m B:5,20m D:1,50m MP:120 LE
    LV. Épült 1921 Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT
    L:35,80m D:1,65m MP:260 LE
    LIV. Épült 1921 Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT
    L:35,80m D:1,65m MP:260 LE
    IX. Épült 1921 Schlick-Nicholson Hajógyár RT
    L:26,33m D:1,24m MP:120 LE
    IV. Épült 1919 Schlick-Nicholson Hajógyár RT
    L:26,33m D:1,24m MP:120 LE
    VI. Épült 1920 Schlick-Nicholson Hajógyár RT
    L:27,18m B:5,20m D:1,50m
    III. Épült 1918 Schlick-Nicholson Hajógyár RT
    L:26,33m D:1,24m MP:120 LE
    II. Épült 1918 Schlick-Nicholson Hajógyár RT
    L:27,18m B:5,20m D:1,50m MP:2x150 LE

    Motoros személyhajó

    DÉLIBÁB Épült 1934 Skoda Hajógyár
    MP:2x85 LE

    Átkelőhajó

    FECSKE Épült 1930 IBUSZ Yachtépítő Telepe
    L:12,46m B:3,08m D:0,95m MP:80 LE
    SÓLYOM Épült 1930 IBUSZ Yachtépítő Telepe
    L:12,46m B:3,08m D:0,95m MP:80 LE

    Gőzüzemű oldalkerekes vontatóhajó

    SZIGLIGET Épült 1916 Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT
    L:55,10m B:14,25m MP:500 LE
    CSALLÓKÖZ Épült 1896 Dresdener Maschinenfabrik
    MP:750 LE
    RÁKOSI MÁTYÁS Épült 1891 Hänisch és Mlady Hajójavító Üzem
    L:59,20m D:1,10m MP:580 LE
    IPOLYSÁG Épült 1870 Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyár RT
    B:9,04m D:1,20m MP:110 LE

    Gőzüzemű csavaros vontatóhajó

    SAJÓ Épült 1884 Hartmann József Hajó- és Gépgyár (III.)
    L:32,00m B:6,00m MP:120 LE
    RÁKOS Épült 1922 Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT
    L:29,70m B:5,70m D:1,99m MP:260 LE

    Vontató motorhajó

    HAJDU Épült 1942 Schiffswerft Linz AG.
    L:30,55m D:1,50m MP:500 LE

    Áruszállító motorhajó

    RDE-IV. Épült 1922
    L:31,50m B:4,45m D:1,20m Disp:65t MP:2x80 LE
    M.11. Épült 1919 Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT
    L:59,50m D:2,10m MP:2x80 LE